ERNST 100 Utcafesztivál - irodalommal

Százéves az Ernst Múzeum! Szeptember 15-én és 16-án művészek népesítik be a Nagymező utca Andrássy út és Király utca közötti szakaszát. Az irodalmi programokon négy-négy író néz szembe egy tragikus végű kísérlettel, amelyre a múzeumalapító Ernst Lajos vagyona, majd élete is ráment.

Szombaton és vasárnap képzőművészeti akciókkal, irodalmi, tánc- és gyerekprogramokkal, filmvetítéssel, tárlatvezetéssel és koncertekkel ünnepelhetjük meg a múzeum alapításának centenáriumát.

A patinás múzeum a műgyűjtőként elhíresült Ernst Lajosról kapta a nevét, aki a kortárs képzőművészet elkötelezett támogatójaként szinte teljes vagyonát erre az épületre áldozta.

A centenárium alkalmából szervezett nagyszabású utcafesztiválon neves képzőművészek, írók, zenészek, táncosok és színészek várják a művelt nagyközönséget egy közös ünneplésre. A két nap alatt részt vehetünk public art projektekben, játszhatunk élő óriás társasjátékban, nyolc író és költő felolvasását is meghallgathatjuk, nézhetünk kortárstánc-előadást, láthatunk képzőművészeti performanszokat, csereberélhetünk könyveket, megtudhatjuk, mi az ökoszobrászat és gerillakertészet, relaxálhatunk kreatív kórusimprovizációkra és belefeledkezhetünk a jazz-be, Rutkai Boriba és a Bëlga együttesbe. A nagy művészeti zsongás közepette természetesen a kulináris élvezetekben sem lesz hiány. A szervezők minden generációt szeretettel várnak, mindenki találhat majd neki tetsző programot – a szecessziós arcfestéstől a gyerekprogramokon át Lajkó Félix varázslatos koncertjéig.

Irodalmi felolvasások az Ernst Múzeum centenáriuma alkalmából

Különleges irodalmi felolvasások színesítik az Ernst Múzeum centenáriuma alkalmából rendezett kétnapos fesztivált. Négy-négy író néz szembe egy tragikus végű kísérlettel, amelyre a múzeumalapító Ernst Lajos vagyona, majd élete is ráment. Az 1896-os millenniumi ünnepségek igézetében élő, zsidó származású Ernst Lajos olyan nemzeti panteont álmodott meg múzeumában, amely a legmagasztosabb érzéseket kelti látogatóiban. Műgyűjtőként mindenét feláldozta, hogy célját megvalósíthassa. Személyisége kettőssége nappali és éjszakai „én”-jében rejlik: elsőt a nemzeti nagyság, és a hősi múlt bűvölete jellemzi, másikat a kártyaparti, a korrupció és az urambátyám fogsága uralja. 1937-ben egy kártyapartit követően tisztázatlan körülmények között lett öngyilkos.
Sorsszerűség, a korszak fátuma, vagy a véletlenek vezettek a katasztrófához? Nyolc reflexió a lehetetlenről, nyolc megközelítés, amely közelebb hozhat valamit, ami elveszett.

Szeptember 15-én, szombaton 15:30 órakor:
Bódis Kriszta, Cserna-Szabó András, Kerékgyártó István és Darvasi László olvasnak fel. A szerzőkkel Fráter Zoltán beszélget.

Szeptember 16-án, vasárnap 15:30 órakor:
Saly Noémi, Háy János, Kemény István és Szávai Géza olvasnak fel. A szerzőkkel Szörényi László beszélget.

Bódis Kriszta tanított az ELTE Szociálpszichológiai Tanszékén, független filmesként közel száz rövid dokumentumfilmet készített a Magyar Televíziónak, 1998-tól független dokumentumfilmes. A Hétes-telepi alkotó és fejlesztő program létrehozója. Verseskötete, regényei jelentek meg. A női, civil és online hetilap, az Irodalmi Centrifuga alapítója Gordon Agátával.

Cserna-Szabó András szerkesztette a Sárkányfű című irodalmi és művészeti folyóirat prózarovatát, a Magyar Konyha című gasztronómiai folyóiratot, a Gusto magazin étteremkritikusa, novelláskötetek, esszékötet szerzője, Fehér Bélával közösen gasztrokrimiket írt. Zsámbékon előadták színdarabját (A Vendel tragédiája), írt forgatókönyveket.
(Cserna-Szabó András blogja)

Darvasi László dolgozott pedagógusként, újságíróként, kulturális rovatvezetőként, szerkesztette a szegedi Pompeji című folyóiratot, 1993-tól az Élet és Irodalom főmunkatársa. 2011-ben a Digitális Irodalmi Akadémia tagjává választották. Verseket, novellákat, regényeket, gyerekkönyveket és színdarabokat, illetve tárcákat ír saját néven, vagy éppen Szív Ernő álnéven.
(Darvasi László honlapja)

Kerékgyártó István jogot és filozófiát tanult, volt adjunktus, főosztályvezető a Somogy Megyei Tanácsnál, befektetői konzorcium tagja, ORTT-főigazgató. 1999-ben lemondott polgári foglalkozásáról, azóta szabadúszó író, eddig négy regénye jelent meg.
(Kerékgyártó István honlapja)

Fráter Zoltán az ELTE BTK Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén docens, az Egyetemi lapok A toll című rovatát vezette, a Magyar Műhely szerkesztőbizottsági tagja volt, 2007 óta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság főtitkára. Kosztolányi- és Karinthy-kutató, kritikus. Írt monográfiákat, szerkesztett tanulmányköteteket, irodalmi dokumentumjátékok, színművek szerzője.

Saly Noémi irodalom- és Budapest-történész, író, tanított középiskolában és a szegedi egyetemen francia irodalmat. Legfontosabb témája a kávéháztörténet, a Magyar Kávéház Alapítvány elnöke volt, A Nagy Budapest Törzsasztal egyik alapítója, 2004 óta a Budapest folyóirat szerkesztője. A Podmaniczky Páholy szóvivője. Esszéket, tanulmányokat, novellákat ír, regénye Kalmár Pálról, a tangókirályról szól.

Háy János tanult a szegedi és a budapesti bölcsészkaron, tanított általános iskolában, szerkesztette a Narancsszív-szonett című szamizdat periodikát, munkatársa volt a Holnap, a Pesti Szalon és a Palatinus Könyvkiadónak, verses- novellás- és drámakötetei, regényei jelentek meg. „Háy író, költő és amatőr képzőművész, de álmaiban még mindig ott áll egy színpadon, és a Szaljut nevű szovjet gitárral nyomja a rokendrolt.”
(Háy János honlapja)

Kemény István jogásznak tanult, majd elvégezte a bölcsészkart, verseskötetek, kis- és nagyregény szerzője, írt tárcát, esszét, drámát, rádiójegyzetet, álnéven ponyvaregényt, a Barátok közt című sorozatba dialógusokat, fordította Nick Cave-et. Parti Nagy Lajos szerint „alapember, nem nagyon kerülhető meg, noha nem mondhatnám, hogy bárkinek útjában állna”.
(Kemény István honlapja)

Szávai Géza az erdélyi Küsmödön született, a kolozsvári bölcsészkaron tanult, székelyföldi iskolákban tanított, Bukarestben szerkesztette a Hét című hetilapot. 1988 óta él Budapesten, a PONT Kiadó alapítója és főszerkesztője, a CONFLUX nevű nemzetközi könyvkiadási program egyik elindítója. Regényíró, emellett esszéket és gyerekkönyveket is ír, Kisregények és nagyregények című sorozatában sajátos regényírói módszerrel kísérletezik.

Szörényi László az ELTE-n végzett latin-görög-iranisztika szakon, a szegedi egyetemen egyetemi tanár, majd a neolatin tanszékcsoport vezetője. Kutatási területe a humanizmustól a mai magyar irodalomig terjed. Tanít az Eötvös Kollégiumban, az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője. Bolognában vendégtanár, volt római nagykövet, 1997-től az Irodalomtudományi Intézet igazgatója, 2000-től az MTA doktora. Tudományos művei mellett szépprózát is ír.

A fesztivál ingyenes!

A részletes program itt olvasható.