A SZONETT olasz eredetű szó, eredetileg -rövid dal- a jelentése. Ősatyja az olasz Giacomo Lentinó, aki maga nem volt költőóriás, de szerepe jelentős, mert lerakta a versforma alapjait. Eredetileg szerelmes témájú volt csak, de ez az idők folyamán megszűnt. A szonett írást Petrarca vitte tökélyre, múzsájához-Laurához írt szonettjeivel. Majd Ronsard és Shakespeare alkotott hallhatatlan szonetteket. Mindegyik más rímképlettel írt, amely az óta a nevéhez főződik. Ma már a modern szabad versek korában elfogadott a rímnélküli, csak ütemhangsúlyos szonett is.
Aki ezt megtanulja, az bármely más formát is már könnyen írja. ABBA ABBA CCD EED a Ronsard rímképlete. Tehát az első négysoros quartina első sora rímel a negyedik sorral, a középső két sor meg egymással, ezt követően jön a két terzina, a két háromsoros versszak! Itt mindkét terzina első két sora egymással rímel, azonban az ELSŐ terzina harmadik sorának a MÁSODIK terzina harmadik sorával kell rímelnie!
HOGYAN ÍRJUNK KLASSZIKUS SZONETTET RONSARD MESTER STÍLUSÁBAN?
A szonettünk 14 sor, amely két négysoros (Quartinák) és két háromsoros (Terzinák) versszakból áll.
Minden versszakban, minden sor szótagszáma kötött, (magánhangzók száma) 10-11.
Tehát, ha 9 vagy 12 vagy egyéb van bármelyik sorban, nincs szonett megvalósulás, normál verssé válik! Szigorúan 10-11 lehet csak!
A szonett másik alapformája az ún. angol vagy shakespeare-i szonett. Ezt angol reneszánsz költők fejlesztették ki az olasz formából. Sormértéke és sorszáma megegyezik az olasz szonettével, rímképlete és ennek nyomán belső tagolódása azonban más.
Az angol szonett keresztrímet használ, de az első quartina rímeit nem ismétli meg a másodikban. A szextett első négy sorát ugyancsak keresztrím fűzi egybe, így a szextett egy négysoros és egy párrímű kétsoros részre bomlik. Képlete tehát: a b a b / c d c d / e f e f / g g. Látható, hogy a rímképletek ellentéte a keresztrím és párrím különbözőségére korlátozódik, a páros és páratlan strófaszerkezetek ellentmondása megszűnik. Ugyanakkor az előremozgó rímek lendülete sodróbb, mint az ölelkező rímek helybenjárásra emlékeztető visszatérése.
Az olasz szonett kétpólusú ellentéténél bonyolultabb, sokak szerint drámaibb az angol szonett hármas tagolása. A három quartina ugyanis nem alkot folyamatos egységet: az első nyolc sor, az oktáva után itt is fordulópont van, és egy második fordulat a záró sorpár előtt.
Ugyanez a szerkezeti tagolódás előfordul szigorú, láncszerűen végigkígyózó rímeléssel: a b a b / b c b c / c d c d / e e. Ezt a formát Edmund Spenser találta ki, róla nevezzük spenseri szonett formának.
PMO (Pólus Média Online)
0 Megjegyzések