Festészet
Szinyei: Majális. Kivitték a művészetet a szabadba. Fro-ban alakul ki először, Szinyei ettől függetlenül alkot. A kortársak idegenkedéssel fogadják.
Ferenczy: Október. Barbizoni iskola volt az első.
Monet: Reggeli a szabadban. Eddigi képeken a szereplők befelé néznek, saját belső világukba merülnek. Itt a szereplők már észreveszik, hogy festik őket; a festmény belső világából kinéz ránk (individualizáció). Egyszerre társas lény és magányos, nem érzi otthon magát a saját világában. Vannak olyan képek (stílusok), amelyeknek van mesélni valója; a középkori ikonoknak nincs ilyen mondanivalója. Most újra bejön ez a művészetbe, tehát jellemző a reikonizáció, a dezepizálódás. Az emberek beszélnek egymással, de nincs mondanivalójuk. Új szépségelv van. A reneszánszban a harmóniára törekednek. Most heterogén dolgokat hoznak létre. Egymáshoz nem illő dolgokat helyeznek egymás mellé. Nyitott műalkotás elve. Másfajta befogadást várnak. Nyitott befogadói módszer: ki kell találni, hogy mit jelent.
Turner: Gőzhajó a viharban.
Csontvári: Vihar a Hortobágyon.
Monet: Szajnapart Lavacourt-nál.
Impresszionista (= benyomás). A valóságos látás szerintük olyan, mint mikor becsukjuk a szemünket, és nem körvonalakat látunk, hanem színpamacsokat.
Laboratóriumi művészet: kísérletet folytat arról, hogy a Nap különböző megvilágításánál hogyan viszonyulnak egymáshoz a színek.
Fülek Lajos szerint kétféle művészeti ág van. Azt festik, amit látnak (impresszionizmus ennek a csúcsa), vagy azt festik, amit tudnak.
Seurat: Napozók. Pontokat fest, így állítja össze a képet. Pointillizmus.
Van Gogh: Auvers-i templom. Vonalakat húz. Roden: A gondolkodó (szobor). Ez a szűkebb értelemben vett szimbolizmus. Szerinte a lényeg nem a dolgokban van, hanem azon túl. A befogadónak az a dolga, hogy a transzcendens lényeg és a körülöttünk lévő jelenségek közötti kapcsolatot megkeresse.
Rippl-Rónay: Önarckép. Csontvári: Önarckép. A művész középpontba állítása.
Csontvári: A magányos cédrus. A lényeg és a valóság közti összefüggést mutatja.
Klint: Judit és Holofermesz. Szecesszió. Fontos témája a démonikus nő és a halálerotika összekapcsolódása. Álmatlanság, révetegség. Ne sivár bérházak legyenek körülöttünk. Lakható környezetet biztosítsunk. Gaudi (építész). Műalkotásokkal tette tele a házak környékét.
Díszítőművészet.
Zene
Debussy: Egy faun délutánja. Nagy filozófiai kérdés: a valóság nem álomvilág-e. Szimfonikus költemény. Programzene (ált. irodalmi alapanyag); eszmények kifejezésére.
Hegeli érzékletesség-elmélet: művészetben az anyag és az eszme találkozik.
Vezérmotívumok (minden szereplőnek saját): különböző variációkban mindig visszatér. Titokzatosság, sejtelmesség jelzi a valóság és az álom közötti átmenetet. Dallamnál sokkal fontosabb a hangszín. Impresszionista zene.
Van szecessziós zene is.
Richard Strauss: Rózsalovag. Bartók: Kékszakállú. Stravinski: Tavaszi áldozat. A szimbolizmus elnevezést a zenében nem használják.
Szecesszió
természetbe vonulás
Filozófia
Comte szerint három korszak: vallás; metafizika (spekulatív gondolatok); pozitív korszak. Mindent a tudomány alapján magyaráz. A pozitívizmus szerint a gondokra megoldást ad a tudományok eredménye. Művészet csak szabadidős tevékenység lehet, a fölös erők levezetése. A tudomány népszerűsítése.
Spencer: az emberi társadalom is leírható törvényekkel. Mikor ezek az elképzelések kezdtek megbukni, akkor jöttek a különféle életfilozófiák. Schopenhauer: az ember élete azért boldogtalan, mert akaró lény. Ezért nem lehet soha boldog. Tehát le kell mondani a célokról. Nirvana állapot: szemlélődés. A boldogsághoz vezető egyik út a művészet. Egyre inkább az a vélemény, hogy a művészettel olyat kell mondani, amit a tudomány nem tud leírni.
Kirkegaard: elveszett az emberi egyéniség, mert normák alá kell vetnie magát. Nietzsche: übermench. Felsőbbrendű ember (emberszerető ember). Társadalom bevett értékeinél magasabb rendű egyéni értékeket vezet be. Megkötöttségeken felül kell emelkedni. Pszichológia ekkor indul el. Ember lelkét le lehet írni törvényekkel.
Wundt: kísérleti lélektan. Freud: kísérleti lélektan. Tudattalan fontos; az emberek elfojtják. Álmokban előjöhet a tudattalan. Libido = nemi ösztön. Pánszexuális rendszer. Felettes én: társadalmi elvárás; én; ösztönén: tudattalan. Csecsemőnek csak ösztönei vannak. Ödipusz komplexus: gyermek – anya kapcsolat. Gyermek az apában ezért vetélytársat lát, de rájön, hogy nem tehet semmit, így kialakul a felettes én. Halálösztön. Szabad asszociáció. Freud Jungot szánta utódul, de ő újat is hozott. Kollektív tudattalan mítoszkutatás alapján. Automatikusan benne van minden emberben. Különböző archetípusok. Két típusú ember: kifelé forduló, befelé forduló.
Adler: individuál pszichológia. Pánszexualitást támadja. Lelki traumák a kisebbségi érzésből származnak. Ezt kompenzálja a hatalomra való törekvés.
Ferenczi Sándor: magyarországi pszichoanalítika.
Bergson: a pozitívizmussal száll szembe. Az életet és az anyagot ellentétbe állítja. Az élet nem anyagszerű. Az élet kiszámíthatatlan. Életlendület. Kétféle idő: idő (térben képzeljük el, anyaghoz tartozik, a múlt nem befolyásolja a jelent); tartam (élethez tartozik, intuícióval lehet megközelíteni, a jelen nagyban függ a múlttól). Az intuíció magasabb rendű megismerési forma, mint a tudatos megismerés. Felszíni embert és mély ént megkülönbözteti. Mély ént tartja igazán emberinek. Nem választja el az embert az állattól. Mély én a fontos. Nagy elválasztóvonal az élő és élettelen között van. Az embert a tudata az élettelen felé közelíti. A művészet nem reprodukció, hanem teremtés.
Szimbolizmusban filozófiai probléma: a lényeg és a jelenség viszonya. A lényeg a jelenségeken túl, a transzcendens dolgokban van. Elidegenedés folyamata: lényegi dolgok nincsenek a jelenségekben, eltávolodnak tőlünk.
Moreas: A szimbolizmus kiáltványa. A szimbolizmus ellensége a tárgyilagos leírás; célja az eszme érzékletes formába öltöztetése. A lényegről nem tudunk közvetlenül beszélni. A művészetben nem fontosak a felszíni formák, jelenségek; ezek csak utalnak a lényegre.
0 Megjegyzések